Nagyszeben - Erdély déli kapuja
Nagyszebenben töltötte gyermekkorát Kós Károly és Lám Béla, itt született Borsos Miklós képzőművész, aki önéletrajzi regényében felidézi a város század eleji életét. De Jósika Miklós, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor, Méliusz József és Szabó Gyula műveiben is gyakran feltűnik Szeben. A nagyszebeni könyvnyomtatás már 1528-tól európai hírű. A híres magyar nyomdász, Szenczi Kertész Ábrahám itt dolgozott. Nyomdájából 43 könyv került ki, ezek közül 18 magyar. Arra is büszkék lehetünk, hogy a nagyszebeni Állami Levéltárban őrzik az 1568-as Tordai Országgyűlés eredeti dokumentumait. Ezen az országgyűlésen foglalták törvénybe Európában elsőként a vallásszabadságot. Ugyanakkor a Brukenthal Múzeumban őrzik az Erdélyi Országgyűlés néhány fontos dokumentumát, melyeket itt nyomtatták 1791-ben, 1792-ben, majd 1834-ben és 1837-ben. A várost II. Géza magyar király alapította, és szászokat telepített ide. Hamarosan erős kereskedelmi és szellemi központ lett, szabad királyi város. 1442-ben a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1688-ban itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690-ben itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. A város egyik legfontosabb eseménye volt, amikor Petőfi 1849. április elsején Nagyszebenbe érkezett. Egykori szállásán és a róla elnevezett parkban emléktábla és emlékmű örökíti meg az akkori eseményeket. A város kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. A trianoni békeszerződés óta Románia része.
Nagyszeben (románul Sibiu) ma municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.