A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában, szeptember 3-án lesz a magyarországi premierje Tudor Giurgiu román-magyar koprodukcióban készült Libertate \'89 - Nagyszeben című történelmi drámájának.

Libertate \'89 - Nagyszeben az 1989-es romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceausescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő Milíciával és Securitatéval. A szeptemberi miskolci vetítésen jelen lesz Tudor Giurgiu rendező, Lemhényi Réka vágó és Berger József producer is.

A film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást Magyarországon novemberben mutatják be a mozik.

Tudor Giurgiu rendező a filmmel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1989-es forradalmat a román társadalom a mai napig nem dolgozta fel, mivel a lezárás aktusa, amelynek a kommunista rendszer leverése után meg kellett volna történnie, soha nem történt meg. Mint fogalmazott, \"a filmmel az a célom, hogy pontos képet fessek az akkori káoszról, másrészt, hogy magyarázatot adjak arra, hogy az igazi gyilkosokat miért nem vonták évekig felelősségre\".

A rendező a forgatókönyvet Cecilia Stefanescuval és Napoleon Helmisszel közösen jegyzi. Az operatőr Alex Sterian, a vágó Lemhényi Réka. A főbb szerepeket román színészek alakítják és erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak a filmben. Az alkotás vezető producere Oana Giurgiu (Libra Films), a magyarországi koprodukciós partner Mythberg Films részéről pedig Berger József.

Tudor Giurgiu, aki rendezőként és producerként is számos sikeres filmet jegyez, valamint koproducerként olyan magyar filmben is részt vett, mint az Aglaja és a Spirál, korábban a Miért én? című filmjével járt már a CineFesten.

A film első bemutatója Kolozsváron, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) volt, ahol elnyerte a fesztivál legnépszerűbb román filmjének járó díjat.

Fotó: Adi Bulboaca

A november 11. és 20. között lezajlott nagyszebeni Ars Hungarica fesztivál negyven kulturális programján több mint 3000 résztvevő volt jelen, idén is külön műsoroknak adott otthont Vízakna és Oltszakadát – derül ki a rendezvény szervezőinek kiértékelő közleményéből.

A főként a magyar közösség számára megrendezett összművészeti eseménysorozaton idén több mint 150 meghívott magyarországi és erdélyi vendég, művész és fellépő biztosította a sokszínűséget. A rendezvények 12 helyszínen zajlottak, ahol koncertekre, klasszikus zenére, színházi előadásokra, néptáncra, könyvbemutatókra, kiállításmegnyitókra látogathatott ki a közönség, a gyermekeknek pedig külön műsorokkal készültek a szervezők. Olyan hírességek előadásait nézhette meg a kultúrakedvelő közönség mint Sárik Péter, Falusi Mariann, Luiza Zan, Herczku Ági és Nikola Parov, Tóth Viktor, Fejes Krisztina és Illés Eszter, a nagyszebeni származású Bajka Brigitta. Ugyanakkor fellépett a Kávészünet Zenekar, a Five Live Acappella, a Haraszti Ádám Projekt, a Tritonus Guitar Trio, a Pora Zoli & Stone Hills, a GIOIA Kamaraegyüttes, továbbá a Gyulai Várszínház vendégelőadását is megtekinthette a közönség.

A Háromszék Táncegyüttes előadását a magyar szórvány napján mutatták be, az Ampelopsis Versszínház és Gyulai Zsuzsanna és a Strófa Trió már a közönség által is jól ismert, visszajáró vendégek Nagyszebenben. Demeter Lászlóval, Benkő Leventével és Szonda Szabolccsal könyvbemutatók alkalmával találkozhattunk.

A szervezők a magyar gasztronómiáról sem feledkeztek meg, hungarikumokat, különleges borokat és párlatokat kóstolhattak az érdeklődők.

„Megtisztelő volt azt tapasztalni, hogy a közönség szép számban vett részt az eseményeinken, reményeink szerint nem bánták meg, hiszen azt észleltük, hogy sokan távoztak boldog arccal az előadótermekből. Öröm számunkra, hogy együtt művelődtünk, szórakoztunk, együtt gazdagodtunk, újabb magyar kulturális gyöngyszemeket ismertünk meg” – idézi a közlemény Serfőző Leventének, a fesztivál főszervezőjének szavait. 

A szervezők szerint az Ars Hungarica fesztiválnak határozottan sikerült elérnie célkitűzését, miszerint a kultúra segítségével közösségek, intézmények és, nemzetiségtől függetlenül az eseményekre látogató személyek között hidakat, kapcsolatokat építenek, így erősítve a magyar nemzeti identitást is.

Fotó: HÍD Egyesület 

Magyar gasztronómiai és kulturális értékeket népszerűsít a 13. Hungarikum Napok, amely a román közönséget is megszólítja.

Serfőző Levente főszervező, a HÍD - Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke a július 1. és 3. között zajló eseményről elmondta, hogy az idén is a hagyományokra, az autentikus magyar értékekre és a gasztronómiára fektetik a hangsúlyt, a szabadtéri eseményeket, a főzőversenyt az Astra falumúzeumban szervezik. Hozzátette: a közönség megszokta, már várja a magyar rendezvényt. Hnagsúlyozta, hogy számára az a legboldogítóbb, hogy organikusan épült fel a fesztivál, az elején három üstben főztek, s az idén már 25 csapat iratkozott fel a versenyre. Volt olyan év is, amikor 42 csapat jelentkezett, de valószínűleg a világjárvány érezteti a hatását, hogy idén kevesebben jöttek - mondta. 

A magyar népdal és néptánc, valamint az operett bemutatása is szerepel a Hungarikum Napok kínálatában.

A Hungarikum Napok keretében nyitják meg a Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképéről szóló kiállítást a református templom galériájában.

A programot a budapesti Tárkány Művek koncertje zárja.

Részletyes program ITT.

Románul is mondott néhány szót, és Románia egyedi biodiverzitását méltatta Károly brit királyi herceg Nagyszebenben mondott május 30-i beszédében. A brit trónörökös Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel együtt részt vett Európa legnagyobb újraerdősítési projektjének nyitóünnepségén az erdélyi városban.

Károly herceg Románia élővilágának sokféleségére hívta fel a figyelmet, amely, mint mondta, „egyedi Európában”. Említést tett a romániai „öreg erdőkben” élő nagytestű emlősökről, a medvékről, farkasokról, hiúzokról, valamint a vadvirágok változatos fajtáiról, amelyek „ősrégi tájak” látványát nyújtják. „Ezek az ökoszisztémák, ez a biodiverzitás megérdemli, hogy odafigyeljünk rá, mert most a pusztítás veszélye fenyegeti, súlyosan”  – mondta. A brit korona örököse ugyanakkor felhívta a figyelmet a körforgásos gazdaságra való áttérés sürgető voltára, és kihangsúlyozta, hogy ehhez paradigmaváltásra van szükség. Ugyanakkor elismerően szólt a jól konzervált romániai tájakról, hangsúlyozta, hogy Romániában 200 lepkefajta él, „szemben Nagy-Britanniával, ahol csak 40 fajta”, és azt is kijelentette, hogy „Erdélyben az emberek még harmóniában élnek a természettel” – írja az Agerpres.

A walesi herceg beszéde kezdetén románul is szólt a hallgatósághoz. „Nagy öröm számomra ismét Romániában lenni, három év távollét után. Gondolatban veletek voltam ez alatt a nehéz időszak alatt” – mondta román nyelven Károly herceg.

Fotó: Facebook/TanczosBarna

Az angol nyelvű www.tasteatlas.com élelmiszeripari szakportál által felállított tízes toplistában három horvátországi szárazkolbászfajta is szerepel, amelyek még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak ki és váltak híressé. A nyugat-balkáni termékekkel szoros versenyben vezet a magyar gyártmányú Csabai kolbász és a Szegedi téliszalámi. Az előkelő tízes lista tagja a Nyugat-Európában népszerű Campania régióbeli Nápolyi és a Parma városához köthető olasz Felino szalámi. A török hústermékek királynője, a szárazon erjesztett Sucuk-kolbász szintén a lista tagja, amelyen két romániai termék is szerepel: a Szebeni szalámi és a Buzăuból származó Babic nyers szárított kolbász.

Az Európai Unió tagországaiban gyártott leghíresebb téliszalámikat és szárazkolbászokat oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel jegyezték be. Ez azt jelenti, hogy a gyártó cégnek szigorúan be kell tartania a receptet, illetve a gyártástechnológia megszabott előírásait.

Szebeni szalámit több húsipari nagyvállalat gyárt. A brandként nyilvántartott erdélyi szalámifajtát öt évvel ezelőtt meghozott kormányrendelet nyomán hat vállalat gyárthatja: a bákói Agricola, a Călăraș-on üzemelő Aldis, a német tőkével működő barcaföldvári H&E Reinert, a sinaiai Salsi, a nagyszebeni Scandia Románia és a bukaresti Cris-Tim.

De mi köze a szebeni szaláminak Nagyszebenhez?

A szebeni szalámi eredete nem köthető Nagyszebenhez csak olyan értelemben, hogy neve onnan származik, hogy a szebeni vámnál hozták be a Román Királyságból Erdélybe.

A Wikipédia szócikke szerint 1885-ben egy Filippo Dozzi nevű olasz Romániába emigrált, hogy kőművesként dolgozzon. Az északkelet-olaszországi származású (Frisanco) Filippo Dozzi feleségével a Piatra Arsă kőbánya közelébe, az egykori Poiana Țapului faluba költözött. Ezt megelőzően Budapesten tevékenykedett.

Foglalkozása mellett Dozzi kolbászrajongó is volt. Észrevette, hogy Sinaia időjárási viszonyai kedvezőek voltak a száraz kolbászok előállításához. 1910-ben úgy döntött, hogy vásárol egy épületet Sinaián, amely egy étteremnek, egy borospincének és egy szállodának adott helyet; itt alapította meg az Întreprinderea Individuală Filippo Dozzi (Filippo Dozzi egyéni vállalat) nevű cégét. Az általa gyártott szalámi hamarosan sikeres lett, és luxusterméknek számított. Dozzi salam de iarnă (téli szalámi) néven kezdte el árusítani kolbászát, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchiába történő export során a "Nagyszebeni Vám" bélyegzővel láttak el. Így a termék szebeni szalámi néven vált ismertté. A téli szalámi elnevezést csak Romániában és Magyarországon használták, de a magyar téli szalámi különbözött a nagyszebeni szalámitól.

1943-ban bekövetkezett halála előtt Filippo Dozzi elárulta Antonio és Giuseppe nevű fiainak a szebeni szalámi receptjét. A fiúk a cég államosításáig folytatták apjuk munkáját.

Ugyanebben az időben, Josef Theil medgyesi téliszalámi-gyártó 1922-ben egy második gyárat nyitott Nagyszebenben "Theil & Co. AG Salami und Selchwarenfabrik" néven, és „Veritabilul Salam de Sibiu" (Az igazi nagyszebeni szalámi) néven kezdte el egy szalámifajta gyártását.

1948–1954 között a kommunista kormány államosította mindkét céget.1963-ban a nagyszebeni gyár (amely a medgyesi gyáránál állította elő a szebeni szalámit) bejegyezte a Salam de Sibiu védjegyet. 

A szalámik európai tízes toplistája itt tekinthető meg: https://www.tasteatlas.com/best-rated-sausages-and-salamis-in-the-world

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Kiválóan szerepelt Nagyszeben az Európa húsz legjobb idegenforgalmi célpontjának kiválasztásáért indított versenyben. Az erdélyi város bekerült az öt első helyezett közé, 192 országból voksoltak rá.

Európa legjobb úticéljaira január 20. és február 10. között voksolhattak az érdeklődők a European Best Destinations honlapon. A verseny eredményeit ismertető közleményében Astrid Fodor polgármester rámutatott: 45.699 szavazatával Nagyszeben bekerült a top 5-be. Rámutatott, az egykori szász város idén 15 ezer vokssal szerzett többet, mint a tavalyi megmérettetésen, és a szavazatok 60 százaléka külföldről érkezett. Ez azt jelenti, hogy vonzó a külföldi turisták számára, vélte az elöljáró, aki szerint a városvezetésnek megérte befektetni az idegenforgalomba, az épített örökségbe, a zöld közlekedési megoldásokba.

„Amint javul a járványhelyzet, készen állunk, hogy fogadjuk a turistákat” – jelentette ki Fodor. Gratulációjában Maximilien Lejeune, a European Best Destinations igazgatója Nagyszebent „kihagyhatatlan” utazási célpontnak nevezte. Emlékeztetett, hogy pár éve már jelen van a fontos európai városok térképén, de úgy vélte, most „kihagyhatatlanná” vált, olyan helyszínné, mely széleskörű kulturális és gasztronómiai kínálattal és lenyűgöző természeti látnivalókkal várja a turistákat. A szakember rámutatott: Nagyszeben népszerűsége egy bölcs turisztikai fejlesztés eredménye, hiszen nem csak látványosság kíván lenni, saját épített örökségébe és történelmébe is fektet.

Nagyszeben idén olyan európai turisztikai célpontok mellett viseli a European Best Destination címet, mint Róma, Firenze, Párizs, Bécs, az olaszországi Capri szigete, a spanyolországi Kanári-szigetek, a franciaországi Dordogne folyó völgye, a görögországi Kefalónia szigete, a portugáliai Braga vagy a montenegrói Kotor. A cím nyerteseként a világ legnagyobb turisztikai magazinjai ajánlják majd úticélként.

Forrás: kronikaonline.ro Fotó: europeanbestdestinations.com/european-best-destinations-2021/

A Szeben Megyei Ifjúság és Sport Igazgatóság idén is megszervezte az Önkéntesek Gálaestjét a jelenlegi járványügyi korlátozásokhoz igazodva, online. A rendezvényen kiemelték a legügyesebb önkénteseket, és legjobb ifjúsági műsorokat.

A Szeben megyei magyar műsorok közül, talán az egyedüli, amelyet majdnem teljes gőzzel meg lehetett szervezni, igaz dátummódosítással, a nagyszebeni Hungarikum Napok fesztivál volt. Ez az esemény fel is került a legjobb ifjúsági műsorok lajstromára is, ez nem nyert díjat, viszont Lózer László Csaba fáradhatatlan önkéntes munkáját elismerték.

Lózer Csaba öt éve érkezett Nagyszebenbe, amikor egy autóipari nagycégnél alkalmazták, a kolozsvári műegyetemen szerzett mérnöki szakképesítés megszerzését követően. Szatmár megyei származású, és talán ez is befolyásolta őt abban, hogy ne a lassan metropolisszá fejlődő Kolozsvárt, hanem a kisebb, nyugodtabb Nagyszebent válassza.

Első perctől kezdve kereste a magyar közösséget, és természetesen rátalált a fiatalokat tömörítő nagyszebeni magyar egyesületre, a HÍD-ra. Felajánlotta segítségét, mert szabadidejében, baráti társaságának bővítése mellett, segíteni akart. Segíteni, felelősen feladatot vállalni és ezt véghezvinni, komoly hozzáállást tanúsítva vendégeket és kézműveseket fogadni és irányítani, beugrani, ha szükség van egy kis férfimunkára (cipelés, drótozás, cölöpök földbeverése, stb.) és sorolhatnánk még az évek során bevállalt feladatokat.

Nem is csoda, hogy felkerült a díjra érdemesek listájára és őt választották Nagyszeben legjobb ifjú önkéntesének.

Forrás: szeben.ro

Kép: https://www.facebook.com/laszlocsaba.lozer

2020. november 6. és december 13. között, tizenötödik alkalommal szervezi meg a HÍD Egyesület a térség közkedvelt kulturális eseményét, az Ars HUNGARICA fesztivált. Ennek célja az, hogy a több évszázados helybéli magyar jelenlétet hangsúlyozza és az eseményekkel hozzájáruljon a magyar közösség érvényesüléséhez itt, a Kárpát-medence határán, mutasson be magyar kulturális gyöngyszemeket és legyen híd a különböző igényeket és anyanyelvet képviselő személyek, nem utolsó sorban intézmények között.

A fesztivál műsorkínálata figyelembe veszi a különböző korosztályok eltérő érdeklődését. A rendezvény olyan élményt kínál a nagyszebeni és környéki, illetve a városba látogató közönségnek, melyben a hagyományos és modern művészet találkozik, a stílusok váltakozásában és a generációk egymásra találása is megvalósul.

A különleges helyzet miatt minden olyan műsort, amelyet biztonságban és törvényesen megszervezni lehetséges bemutatnak. A fesztivál időtartamát meghosszabbítják, esetleg jövő év januárig, hogy esélyt adjanak minél több műsornak a bemutatására.

Tervezett program

2020. november 6. – december 16.

Kiállítás – Kájoni Kódex / Brukenthal Palota udvara

2020. november 6. – 2021. január 20.

Kiállítás – ORTH István: Az ember tragédiája / Református Templom Galéria

November 14., szombat

Együtt az úton – A történelmi kiegyezés perspektívái Erdélyben / OnLine

A következő műsorokat tervezzük bemutatni, az időpontokat kövessék a honlapunkon és FB oldalunkon:

Kiállítások:

Eperjesi Noémi: Sziromizzás / Tükörterem

Képzőművészeti Nemzetközi Szimpózium kiállítása: Színdaráló / Tanács Torony

Színpadi előadások és koncertek:

Néptáncelőadás – BEKECS Táncszínház: Reliktum / Thalia Nagyterem

Koncert – Fejes Krisztina, zongora / Tükörterem

Koncert – Csíky Boldizsár, zongora / Tükörterem

Koncert – Samson Melinda & Kálmán Emese / Református Templom Galéria

Színház – Kilyén Ilka & Ritziu Ilka-Krisztina: A gyertya könnye / Thalia Nagyterem v. Astra Díszterme

Stand up comedy – András Előd & Görgy Botond / Gong Színház

Koncert – Pora Zoli & Stone Hill: Ez a nap más! / Gong Színház

Irodalmi műsorok és közönságtalálkozók:

Könyvbemutató – Demeter László: A Tortoma kiadó legfrissebb művei / Tükörterem

Könyvbemutató – Demény Péter: Korona-változatok / Tükörterem

Filmvetítés, könyvbemutató és beszélgetés – Zorkóczy Zenóbia: Az egyszemélyes kulturális intézmény – Ambrus Emese: Európa kis utcája – Rosszcsont Zénó kalandjai c. film vetítése (2016, 50 p.), illetve Juhász Kristóf: Hanggal és jelenléttel c. könyv bemutatása. / Tükörterem

Könyvbemutató – 15 év HÍD / Tükörterem

Gyermekműsorok:

Gyermekelőadás – BEKECS – Mátyás király igazságai / Thalia Nagyterem

CsodaVár – Hangszereink, A gitár – Varga András  / Tükörterem

Koncert – Varga András / Tükörterem

Gyermekműsor – Zorkóczy Zenóbia: Zénó, az elképesztő madárijesztő / Thalia Kisterem v. Tükörterem

Termékbemutatók és kóstolók:

Erdélyi Pálinka, Bálint Sajt, ChocoHause

Egyéb műsorok:

Idegenvezetés – Nagyszeben és környéke: 2021-ben A Túrázás Európai Fővárosa

Magyar Est – Meghívottak: Rózsa Róbert mesterszakács és Benedekffy Katalin művésznő / Római Császár Vendéglő