Blog - Nagyszeben Európa öt legjobb idegenforgalmi célpontja között

Kiválóan szerepelt Nagyszeben az Európa húsz legjobb idegenforgalmi célpontjának kiválasztásáért indított versenyben. Az erdélyi város bekerült az öt első helyezett közé, 192 országból voksoltak rá. A város idén 15 ezer vokssal szerzett többet, mint a tavalyi megmérettetésen, és a szavazatok 60 százaléka külföldről érkezett. Nagyszeben idén olyan európai turisztikai célpontok mellett viseli a European Best Destination címet, mint Róma, Firenze, Párizs, Bécs, az olaszországi Capri szigete, a spanyolországi Kanári-szigetek, a franciaországi Dordogne folyó völgye, a görögországi Kefalónia szigete, a portugáliai Braga vagy a montenegrói Kotor. A cím nyerteseként a világ legnagyobb turisztikai magazinjai ajánlják majd úticélként.

Nagyszeben - Erdély déli kapuja

Nagyszebenben töltötte gyermekkorát Kós Károly és Lám Béla, itt született Borsos Miklós képzőművész, aki önéletrajzi regényében felidézi a város század eleji életét. De Jósika Miklós, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor, Méliusz József és Szabó Gyula műveiben is gyakran feltűnik Szeben. A nagyszebeni könyvnyomtatás már 1528-tól európai hírű. A híres magyar nyomdász, Szenczi Kertész Ábrahám itt dolgozott. Nyomdájából 43 könyv került ki, ezek közül 18 magyar. Arra is büszkék lehetünk, hogy a nagyszebeni Állami Levéltárban őrzik az 1568-as Tordai Országgyűlés eredeti dokumentumait. Ezen az országgyűlésen foglalták törvénybe Európában elsőként a vallásszabadságot. Ugyanakkor a Brukenthal Múzeumban őrzik az Erdélyi Országgyűlés néhány fontos dokumentumát, melyeket itt nyomtatták 1791-ben, 1792-ben, majd 1834-ben és 1837-ben. A várost II. Géza magyar király alapította, és szászokat telepített ide. Hamarosan erős kereskedelmi és szellemi központ lett, szabad királyi város. 1442-ben a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1688-ban itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690-ben itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. A város egyik legfontosabb eseménye volt, amikor Petőfi 1849. április elsején Nagyszebenbe érkezett. Egykori szállásán és a róla elnevezett parkban emléktábla és emlékmű örökíti meg az akkori eseményeket. A város kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. A trianoni békeszerződés óta Románia része.

Nagyszeben (románul Sibiu) ma municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.

Nagyszebeni románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Az ember tragédiája - ORTH István, grafikusművész kiállítása
  • A kiállítás 2020. november 8. és 2021. január 20. között, minden vasárnap de. megtekinthető, vagy hétköznapokon 10 és 18 óra között, előzetes bejelentkezéssel a következő telefonszámon: 0269.211177. Madách Imre drámai költeményét illusztrálja Orth István nagyszebeni grafikusművész 21 képben. A nagyszebeni kiállítás a sorozat ősbemutatója, a művész legfrissebb alkotásainak gyümölcse. A bibliai teremtéstörténetre épül Madács művének cselekménye, amit meseszerű, csodás jelenségek, ha kell, vonzók; ha kell, taszítók színesítenek. Keretszínek, “biblikus színek” fogják közre Ádámnak tizenegy színből álló álmát, amit Lucifer bocsát rá azért, hogy az emberiség történetének csak sötét képeit vetítve elé, kilátástalannak láttassa a jövőt. Ebben a művészi szerkesztésben a megtörtént, kiábrándító események mintha csak Ádám álma után következnének; tehát a küzdés, az emberi élet értelmetlen.