Blog - Idén is hatalmas siker volt az Ars Hungarica Fesztivál

A november 11. és 20. között lezajlott nagyszebeni Ars Hungarica fesztivál negyven kulturális programján több mint 3000 résztvevő volt jelen, idén is külön műsoroknak adott otthont Vízakna és Oltszakadát – derül ki a rendezvény szervezőinek kiértékelő közleményéből.

Nagyszeben - Erdély déli kapuja

Nagyszebenben töltötte gyermekkorát Kós Károly és Lám Béla, itt született Borsos Miklós képzőművész, aki önéletrajzi regényében felidézi a város század eleji életét. De Jósika Miklós, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor, Méliusz József és Szabó Gyula műveiben is gyakran feltűnik Szeben. A nagyszebeni könyvnyomtatás már 1528-tól európai hírű. A híres magyar nyomdász, Szenczi Kertész Ábrahám itt dolgozott. Nyomdájából 43 könyv került ki, ezek közül 18 magyar. Arra is büszkék lehetünk, hogy a nagyszebeni Állami Levéltárban őrzik az 1568-as Tordai Országgyűlés eredeti dokumentumait. Ezen az országgyűlésen foglalták törvénybe Európában elsőként a vallásszabadságot. Ugyanakkor a Brukenthal Múzeumban őrzik az Erdélyi Országgyűlés néhány fontos dokumentumát, melyeket itt nyomtatták 1791-ben, 1792-ben, majd 1834-ben és 1837-ben. A várost II. Géza magyar király alapította, és szászokat telepített ide. Hamarosan erős kereskedelmi és szellemi központ lett, szabad királyi város. 1442-ben a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1688-ban itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690-ben itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. A város egyik legfontosabb eseménye volt, amikor Petőfi 1849. április elsején Nagyszebenbe érkezett. Egykori szállásán és a róla elnevezett parkban emléktábla és emlékmű örökíti meg az akkori eseményeket. A város kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. A trianoni békeszerződés óta Románia része.

Nagyszeben (románul Sibiu) ma municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.

Nagyszebeni románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • A Bánffy-család öröksége Erdélyben…
  • A Bánffy család öröksége Erdélyben kiállítás korabeli és jelenkori képek által mutatja be a teljesség igénye nélkül a nemzeti kulturális örökség egyes épületeinek állapotát. Az épületek nagyrésze a Losonczi Bánffy-ak bárói és grófi ágainak egykori történelmi birtokain találhatók. Egyesek Bánffy tulajdonba kerültek házasság vagy örökösödés révén, mások felvásárlás következtében. Néhányat közülük a Bánffy család tagjai sokszáz éven át megszakítás nélkül otthonukként élveztek, eképpen felhalmozva számtalan művészi értéket. A kiállítás 2023 február közepéig látogatható Nagyszebenben a Kispiac téri 24. szám alatt működő UAR székházban, pontosabban az Aranyművesek lépcsősor közepén